A Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség kiterjesztette a vádat egy közel 1,3 milliárd forintos sikkasztásra, a soltvadkerti ügyrészben emellett megtörtént a korábbi ügyészi indítvány szerinti ügyegyesítés – tájékoztatta a fővárosi főügyész kedden az MTI-t.
Fotó: Quaestor-károsultak demonstrációja a Fővárosi Törvényszék épületénél, mielőtt a csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel vádolt Tarsoly Csaba meghallgatásával elkezdődött az ellene és társai ellen indított büntetőügy bizonyítási eljárása 2016. október 13-án.Fotó: Marjai János
A Fővárosi Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint Tarsoly Csaba és társai 2007-től 2015-ig egy olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoport befektetőinek a valóságban nem létező értékpapírokat is eladott. A vád része egy 9,2 milliárd forintos sikkasztás is.
A főügyészség által 2019 januárjában a Kecskeméti Törvényszékre benyújtott vádirat lényege szerint Tarsoly 2004-től kezdve a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet egyes vezetőivel összejátszva fiktív értékpapírügyletekkel leplezte a Takarékszövetkezet vagyonának hűtlen kezelését. A két eljárás összefüggései alapján a Fővárosi Főügyészség a napokban vádkiterjesztést nyújtott be a Fővárosi Törvényszékre.
Tarsoly Csaba vádlott a tárgyalóteremben az ellene és társai ellen indított büntetőper tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken 2016. október 13-án
Fotó: Ajpek Orsi
Eszerint Tarsoly Csaba már 2011-ben tartott attól, hogy kiderül, hogy fiktív ügyleteket bonyolít a Takarékszövetkezettel, ezért rávette a társát – aki a fővárosi ügynek eddig is vádlottja volt – hogy a Quaestor cégcsoport kezelésében levő vagyonból 2011 januárja és 2012 áprilisa között közel 1,3 milliárd forint értékű értékpapírt helyezzen el az ügyfelek tudta és beleegyezése nélkül, jogtalanul a Takarékszövetkezet értékpapírszámláján.
A vádkiterjesztés a korábbi vádirat szerinti jogi minősítést nem érinti, az továbbra is bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette. Az eljárás a Fővárosi Törvényszéken folyik. Az egyesített ügy a Kecskeméti Törvényszéken folyik tovább.
Forrás: https://24.hu/belfold/2019/01/31/vademeles-a-quaestor-ugy-soltvadkerti-szalaban/
Vádemelés a Quaestor-ügy soltvadkerti szálában
A Fővárosi Főügyészség öt ember ellen nyújt be vádiratot, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés és pénzmosás miatt.
A 2016 -os vádirat szerint T. Cs. és társai 2007-től 2015-ig olyan bűnszervezetet működtettek, amely a mintegy 47 társaságból álló Quaestor cégcsoport befektetőinek – többek között – a valóságban nem létező értékpapírokat is értékesített.
A csütörtökön a Kecskeméti Törvényszékre benyújtandó vádirat lényege, hogy T. Cs. (IV. rendű vádlott) még 2004 tavasza előtt megállapodott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőjével, az I. rendű vádlottal, hogy egymásnak kölcsönösen előnyös, de jogellenes – egyben korrupciónak minősülő – gazdasági tevékenységet folytatnak.
T. Cs. vállalta, hogy a Quaestor cégcsoporton keresztül, a Takarékszövetkezet vagyonából folyamatosan finanszírozza az I. rendű vádlott fiának, a II. rendű vádlottnak a cégét, amit színlelt értékpapír-vásárlásokkal lepleznek.
Cserébe a Takarékszövetkezet vezetője vállalta, hogy esetenként a Quaestor csoport kötelezettségeinek teljesítéséhez forrásokat is biztosít a Takarékszövetkezet pénzéből. Ezért ellenszolgáltatás nem volt, így a Takarékszövetkezetnél vagyoni hátrány keletkezett.
A megállapodása alapján a Quaestor csoportnál is meg kellett teremteni az előfeltételét, hogy a Takarékszövetkezettől érkező pénzeket a II. rendű vádlott cégének látszólag törvényesen adják tovább. Úgy döntöttek, hogy egy, T. Cs. által irányított cég többségi tulajdont szerez a II. rendű vádlott cégében és tőkét emel. A tőkeemelés forrása a Takarékszövetkezettől származó, fiktív értékpapírügylettel palástolt pénz volt.
A Takarékszövetkezet vezetője az ügyletbe egyik vezető pozícióban dolgozó beosztottját, a III. rendű vádlottat. Ő írta alá a színlelt értékpapír-vásárlásokra vonatkozó adásvételi szerződéseket és átutalási megbízásokat, vezette a fiktív értékpapírok nyilvántartását. Az elkövetésben részt vett a Quaestor-csoport gazdasági vezetője is.
A vádlottak 2004 áprilisa és 2010 márciusa között összesen több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a Takarékszövetkezetnek, amelyből több mint 500 millió forintnak az eredetét leplezték fiktív jogcímmel végrehajtott átutalásokkal és a házipénztárból való kivétellel.
Nagyon hosszú a bűnök listája
A Fővárosi Főügyészség csütörtökön különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés, bűnszervezetben, üzletszerűen és különösen nagy értékre, befektetési vállalkozás vezető tisztségviselőjeként elkövetett pénzmosás és más bűncselekmények miatt nyújt be vádiratot a Kecskeméti Törvényszékre.
A vád tárgyává tett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a bűnszervezetre és a halmazati szabályokra figyelemmel – huszonöt év.
A Fővárosi Főügyészség indítványozza, hogy az eljárást a Kecskeméti Törvényszék egyesítse egy olyan, előtte folyamatban lévő ügyhöz, amely jelen üggyel személyi és tárgyi összefüggést mutat.
