A Buda-Cash Brókerház debreceni irodájának helyt adó épület 2015. február 25-én.
A Buda-Cash károsultjai egy kedvező elsőfokú ítélet után abban reménykedhettek, hogy végre hozzájutnak a Saxo Banknál parkoló pénzeikhez és értékpapírjaikhoz. Nos, nem. A fellebbviteli bíróság kidobta az első ítéletet, minden indul elölről, csak immár nem magyar, hanem dán jog szerint.
A három és fél éves rémdráma úgy indult, hogy csődbe ment a Buda-Cash Brókerház, és a botrányos cég egyes ügyfeleinek a dán (immár kínai többségi tulajdonban álló) Saxo Banknál is voltak, vannak eszközeik.
Ezeknek az ügyfeleknek a pénze és értékpapírjai megvannak. Csakhogy, mivel a bedőlés előtt a Saxo Bank maga is milliárdos összeget követelt a Buda-Cash-től egy korábbi, szokatlanul intenzív svájci frank mozgás elszámolása miatt, a pénzt mindenki magának szeretné.
Jogi abszurd
2015-ben született ugyan egy megegyezés még a Saxo és a Buda-Cash között, de azt később a magyar brókercég felszámolója, a PSFN Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. megtámadta, és mivel megegyezni nem tudott a Saxo Bankkal, elszámolási vitába keveredtek. A Saxo nagyon leegyszerűsítve azért nem adja ki az ügyfelek vagyonelemeit, mert úgy véli, hogy ő csak egyetlen ügyféllel, a Buda-Cash-hel volt kapcsolatban, az meg ugye tartozik neki.
Amikor a kereset megszületett, változatos lépések következtek.
1. A Fővárosi Törvényszék előbb azt mondta, hogy nem ő az illetékes, mert joghatóság hiánya áll fenn, menjenek a felek pereskedni Dániába!
2. Aztán a Fővárosi Ítélőtábla mégis utasította a Törvényszéket a per hazai tárgyalására.
3. Később ez alapján született egy ítélet.
4. És most úgy értesültünk, hogy bár írásba foglalt végzés még nincsen, de a fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy minden semmis, tényleg tárgyalni kell az ügyet, de nem magyar, hanem dán jog szerint.
Vissza a feladónak
A PSFN-től kaptunk válaszokat a kérdéseinkre, eszerint a másodfokú bíróság 2018. november 14-én, az első tárgyalási napon hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására és új határozat meghozatalára utasította. Írásbeli indokolás még nem született, de a másodfokú bíróság rövid szóbeli indokolása szerint az elsőfokú bíróság mulasztott, vizsgálata nem volt teljes körű, ezért kellett új eljárásra utasítani.
Ilyen esetben a per iratait a leírt és részletes indokolást tartalmazó végzéssel visszaküldi a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság részére és a végzést az elsőfokú bíróság fogja az érintett felek rendelkezésére bocsátani.
Ez jelenleg még nem áll a felek rendelkezésére, ezért nem tudott a PSFN még részletes tájékoztatást nyújtani a hitelezők irányába.
Ez most a dánoknak jó
Ennek a fordulatnak most a dánok örülnek, mert az elsőfokú ítélet kimondta, hogy a dán Saxo Banknak meg kell fizetnie a felperesnek 1,17 milliárd forintot és 2,542 millió eurót, ezek késedelmi kamatait, illetve vissza kell adnia a felperesnek az értékpapírjait. Úgy tudjuk, hogy a perben a feleket a Kovács, Réti, Szegheő Ügyvédi Iroda (PSFN) és az Oppenheim (Saxo) képviselte.
Minden kezdődik elölről, ami a jogi csapatoknak bizonyára remek fejlemény, hiszen évekig kitart a megbízás, ugyanakkor még távolabb került az ártatlan ügyfelek kártalanítása. Ennek nyilván a Saxo sem örül, de a Buda-Cash károsultjai sem, mert tovább apad az esetlegesen kártalanításra fordítható vagyon. A dán jog annyiban indokolt lehet, hogy úgy tudjuk, hogy a vonatkozó szerződések – a kicsi Buda-Cash és a globális Saxo méret-különbségéből adódóan is, a dán jog szerint születtek. Az már izgalmasabb kérdés, hogy kinek a hibája, hogy akkor két évig teljesen feleslegesen vacakoltak a felek.
Jöttek a kínaiak
Közben sok minden változott is, a dán Saxo kínai kézbe került, a Geely csoport lett a többségi tulajdonos és LI Donghui az elnök. Elértük a céget, de Steffen Wegner Mortensen kommunikációs vezető a folyamatban levő jogi ügyre hivatkozva, nem kommentálta az értesülésünket. Érdekesség, hogy beszéltünk egykori saxos ügyfelekkel is, akik ugyan erről a jogi fejleményről nem is hallottak, de jelezték számunkra, hogy az elhúzódó jogi események ellenére olykor kapnak vissza értékpapírokat.
Ennek pontos mechanizmusa nem ismert, de vélhetően más külföldi cégektől (KBC, Pershing) visszaérkező értékpapírokat osztanak ilyenkor ki, valamilyen arányosítás révén.
